Augusztus elején - egy hónapos felkészülés után - elmentünk nyelvvizsgázni.
A felkészülés egyébként azt jelentette, hogy skype-on gyakoroltunk egy héten kétszer egy távol-keleten élő (magyar) tanárnővel. Érdekes volt, ilyet még nem csináltam, de a célnak maximálisan megfelelt. Mondjuk minden óra után azzal az érzéssel álltam fel a géptől, hogy ez nekem biztosan nem fog menni.
Az IELTS nyelvvizsga négy modulból áll: speaking, listening, reading, writing.
(Ezt lefordítva a macskánk nyelvére: sleeping, eating, playing, meow-ing.)
Az FSW vízumhoz minden modulból legalább 6 pontot kellett elérnem a maximális 9 pontból. Ez bőven meglett hála Istennek, sőt, mivel mindenből minimum 7-et sikerült szereznem (van, amiből max pontot), ezért ez Magyarországon felsőfokú nyelvvizsgának számít, honosíttatni lehet.
A párom még jobbat ért el, bár neki csak 4 pontokat kellett volna szereznie, mivel nem ő kérelmezi a vízumot, hanem én.
Szóval egy nehezebb pont kipipálva a listából, én nagyon örültem az eredménynek, mert nem szerettem volna több időt, energiát és pénzt beleölni ebbe a projektbe. Azt sem gondoltam volna évekkel ezelőtt, hogy túl a 30-on én majd tanulni meg nyelvvizsgázni fogok. :-)
